Részvétel az MMA Oktatási, Képzési, Tudományos Bizottsága ülésén

167

Prof.emeritus Farkas Ádám, az MMA Oktatási, Képzési, Tudományos Bizottságának elnöke meghívására 2018. február 21-én Popa Péter részt vett a Bizottság ülésén. A „konzultáció az EDUCATIO programról, a köznevelésben betöltött szerepéről, fontosságáról” című napirendi pont keretében a szimfonikus zenekarok edukációs tevékenységéről tartott előadást. Az alábbiakban előadásának rövidített szövegét adjuk közre.  

Ma már sajnálatos tapasztalat, hogy a magyar közoktatási intézményekben a tanárok a művészetek, ezen belül a zene megszerettetése, az interaktív közös zenélés vagy éneklés helyett többnyire a lexikális tudásanyag átadására koncentrálnak. Neves szakemberek szerint sem a tananyag felépítése, sem az oktatók képzettsége, felkészültsége, elkötelezettsége nem megfelelő, de legfőképpen a művészetek való élményszerű megismertetése hiányzik. Eközben a társadalomtudományi és az agykutatási  eredmények is azt támasztják alá, hogy a művészetoktatás a művészetekkel való foglalkozás elengedhetetlen a személyiségfejlesztés érdekében.

Mindannyiunk érdeke, hogy megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek elősegíthetik az ifjúság látókörének kiszélesítését, igényszintjének növelését és mentális egészségének ápolását.

A közoktatásban tapasztalt hiányosságok, valamint az olyan kampányszerű ötletek, mint például a mindennapos éneklés rákényszerítése az iskolákra, ahol sem a személyi feltételek, sem pedig az ehhez szükséges alapok nem állnak rendelkezésre,  arra sarkallták a magyar szimfonikus zenekarokat, hogy az edukáció témájában rendezett konferencián vitassák meg, miként tudnának nagyobb részt vállalni a közoktatáson belül az ifjúság zenei nevelésében.

Pontosabban a jövő közönségének  a művészetekkel való szorosabb és élményszerű kapcsolata kiépítésében, hiszen a szimfonikus zenekaroknak a legnagyobb az eszköztára ahhoz, hogy a társművészetekkel együtt felvonulva olyan élő, akusztikus és vizuális élményekben tudják részesíteni a diákokat, amely irodalmi, történelmi és képzőművészeti alkotások bemutatásával  bővíti tudásukat és ápolja a mentális egészségüket. Törekvésük egyébként nem példa nélküli, hiszen Európa nagyzenekarai éppúgy több évtizedes, saját edukációs programokkal rendelkeznek, mint  a hazai együttesek némelyike.

Meglátásom szerint az e témában tett erőfeszítéseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha az alábbi kérdésekben egységesen és kidolgozott elképzelésekkel tudunk fellépni a jogalkotók irányában:

  1. Az agykutatási eredményeket is felhasználó felelős kultúrpolitikával, a tanórai kereteken kívül, komplex módon kell az ifjúságnak az értékes zene iránti nyitottságát megteremteni, ezért a most készülő nemzeti alaptantervbe (NAT) szükséges beépíteni az iskolák szervezett módon és meghatározott gyakorisággal történő hangversenylátogatásának kötelezettségét, illetve ennek technikai/órarendi megoldási lehetőségeit.
  2. Ki kell építeni a szimfonikus zenekarok, az oktatási terület és a befogadó helyszínek közötti kommunikációs vonalat annak érdekében, hogy a létrehozott ismeretterjesztő/beavató produkciók tervezhetőek legyenek mind az iskolák, mind az előadók, mind pedig a hangversenytermek számára.
  3. Az ifjúságnak csakis magas színvonalú, a társművészetek bevonásával, komplex és maradandó pozitív élményeket szerző programokat szabad közvetíteni. Ennek érdekében célszerű – akár pályáztatás útján – egy erre a célra létrehozott grémium bírálata alapján kiválasztani és anyagilag is támogatni azokat a programokat, amelyek alkalmasak az iskoláskorú gyermekek művészetekkel való kapcsolatának elmélyítésére, részben pótolva a tananyag (és az oktatók képzettségének) hiányait, ezzel is elősegítve a jövő koncertlátogató közönségének utánpótlását.
  4. Lehetőség szerint létre kellene hozni egy olyan edukációs központot, ahol oktatási céllal állandó jelenlétet biztosítanának művészeti ágak számára. Képzőművészeti kiállítások, műhelyek, valamint színházi és zenei, vagy összművészeti beavató előadások számára. Mintegy a Csodák Palotája mintájára, a „művészetek otthona” címmel.

Szükséges megteremteni az előadások technikai hátterének anyagi bázisát, figyelembe véve többek között például a nagy befogadóképességű helyszínek bérleti díjait, amit a zenekarok saját forrásaikból nem tudnak kigazdálkodni. (Popa Péter)